Mai interjú alanyom a 20 éves Regina aki egy tündéri 14 hónapos kislány édesanyja. 😊


Veronica: Hello Regina. Kezdetnek kérhetnék egy pár mondatos bemutatkozást? 😊

Regina: Szia. Persze. 😊 Reginának hívnak, 20 éves vagyok és egy 14 hónapos kislány anyukája akit Larának hívnak. Jelenleg Nagybajomban élünk anyukámmal és a hugommal. 😊

Veronica: Egyedül neveled a kicsit?

Regina: Ha úgy vesszük jelenleg igen de együtt vagyunk az apukával csak ő pesten dolgozik és ott van.

Veronica: Nem rossz ez így nektek? Nincs rá lehetőség, hogy együtt éljetek?

Regina: Lakott már itt velünk de mivel itt a környéken nem igazán van munkalehetöség így felment pestre, most szeretnénk félrerakni és külön költözni. És igen rossz így de ki kell bírnunk. 😊

Veronica: Mikor és hogyan ismerkedtetek meg a pároddal és jöttetek össze? 😊

Regina: Ismerni már régóta ismertem de nem beszéltünk. 2014 júliusban kezdtünk el beszélgetni az exem révén. Majd augusztus 9en jöttünk össze. Elég bonyolult a kapcsolatunk mert novemberben végén még szakitottunk is és én november elején lettem terhes ami igy már a szakitásunk után derült ki. Egy darabig beszélgettünk azt mondta mellettünk lesz majd márciusban letiltott mindenhonnan és eltűnt. 2015. 08.06.an keresett fel és másnap el is jött megnézni a Larát. Mi megbeszéltük a dolgainkat és végül kibékültünk és azóta is együtt vagyunk 😊



Veronica: Milyen volt a terhességed így, hogy apa nélkül csináltad végig?

Regina: Az első 3-4 hónapban reggelente rosszulléteim voltak de amúgy maga a terhességet jól viseltem semmi bajom nem volt szerencsére. Viszont emellett igen megviselt, hogy apuka itt hagyott bár a végére beletörödtem a dolgokba és azért reménykedtem, hogy majd felkeres.

Veronica: Elmeséled pontosan hogyan találtatok újra egymásra? 😊 Ha nem túl indiszkrét.

Regina: Hát pontosan már nem tudom. 😃 Elöszőr facen írt rám veszekedtünk elöszőr majd másnap reggel már írta, hogy mivan akkor ha szeretné megnézni a kislányát. Én meg mondtam, hogy akkor jön hozzá amikor szeretne, mert erre már elötte gondoltam, hogy nem fogom eltiltani tőle ha egyszer felkeres. El is jött még aznap. Én meg hát mindig is reménykedtem, hogy egyszer talán még újra együtt lehetünk, haragudtam rá de még szerelmes voltam belé. Ő is mondta, hogy szeretne velünk lenni, és szeretné ha együtt nevelnénk a kislányunk így kibékültünk. 😊

Veronica: Mennyi idős volt a pici amikor kibékültetek? 😊

Regina: 1 hónapos 😊

Veronica: Szülésed milyen volt? Volt bent veled valaki?

Regina: Szerencsére nagyon könnyű volt. 36 hetesen mentem reggel a vizsgálatokra amikor a doki közölte, hogy 3 ujjnyira nyitva vagyok így már ne várjunk vele. 1 óra körül feküdtem be a szülőszobába egyből kaptam oxitocint, burkot repesztettek jöttek is a fájások. 2 óra vajúdás utan meg is született a kis hercegnőm. 😊 Anyukám volt bent velem, sokat segített. 😊


Veronica: Én úgy tudom a 36. héten még koraszülöttnek számítanak a babák. Vagy nem? 😊 Mennyit voltatok kórházban?

Regina: Igen annak számított. 😊 Pont 1 hetet voltunk bent. Első két nap inkubatorban volt, majd egyszer besárgult aztán még pár napot kellett várni míg megindult kicsit a súlygyarapodása.

Veronica: Nem javasolták, hogy használjatok otthon légzés figyelőt?

Regina: Nem javasolták és nem is használtunk, szerencsére nem is történt semmi baj.

Veronica: Párod amikor veletek van mennyire segít a picur körüli teendőkben? 😊

Regina: Mindenben segít, eteti, fürdeti, játszik vele. Egyedül a pelenkázást nem vállalja. 😃



Veronica: Hehe ez sok apukánál mumus. 😃 Milyen gyermek a kislányod? Milyen volt picinek?

Regina: Igyvan. 😃 Most, hogy már mindenhova eljut nagyon oda kell rá figyelni, mindent pakolni, megvizsgálna. Nagyon zsivány kis csajszi. 😄 Nagyon ragaszkodik is hozzám mivel velem van egész nap. Picinek nagyon jó baba volt. 2 hónapos kora óta átalussza az estéket. Eljátszott egyedül ugyhogy mindent megtudtam csinálni mellette.

Veronica: Ahogy észre vettem pároddal mindketten a punk-rocker stílust képviselitek. 😃 Nem néznek ki emiatt titeket, hogy "huuu úristen ezek milyen szülök lehetnek" ?

Regina: Párom üzeni, hogy agyon is csapná őket 😃 Megszoktak nézni az utcán, de megjegyzéseket, beszólogatásokat nem kaptunk még és nem is hallottam vissza. De jól is teszik 😃

Veronica: Szerinted miben változtál meg mióta anya vagy? 😊

Regina: Türelmesebb lettem, felelősség teljesebb. Sajnos picit többet veszekszek a párommal. 😊

Veronica: Hogyan szánsz magadra időt anyaként?

Regina: Nagyon keveset vagyok a Lara nélkül. Leginkább amikor alszik akkor én is vagy pihenek vagy csinálom amihez éppen kedvem van. Vagy ritkán leginkább párommal elmegyünk csavarogni valamerre, olyankor anyu vigyáz a picire.

Veronica: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat! 😊 Végszóként pedig mit üzennél a világnak?

Regina: Én is köszönöm! 😊 Én hiszek abban, hogy mindig van remény, szóval soha ne adjátok fel. Ha valamit nagyon akartok akkor azt ugyis megtudjátok valósítani. 😊


Move your blog to Nouw - now you can import your old blog - click here!

Likes

Comments

Mai interjú alanyom a 24 éves Szilvi aki két gyönyörű kislány édesanyja. 😊 Az élet nem könnyű két kisgyermekkel pláne ha az ember párkapcsolatában problémák merülnek fel.


Veronica: Hello Szilvi. Kezdetnek kérhetnék egy pár mondatos bemutatkozást? 😊

Szilvia: Somogyvàri Szilvia vagyok, 24èves. 2 leànyzo anyukàja. Vanda 4,5 éves ,Àfra 15 hónapos. 😊 Tereskèn élünk. Èn jelenleg itthon vagyok a gyerekekkel. Most kèszülök èrettsègizni, mert fontos, hogy azt csinàlhassam amit a későbbiekben igazàn szeretnèk. Nem vagyok egy tipikus anyuka. Így nagyon megvisel az itthon lèt. Szeretem a gyerekeimet,de nem tartom magam minta anyànak,mert nem a hàztartàs az èn létem, amitől boldog is leszek.

Veronica: Nincs ezzel semmi gond, nem vagyunk egyformák. :) Attól még jó anya vagy, hogy szeretsz jönni menni! Lányaid apjával együtt vagy? 😊

Szilvia: Vanda az első kapcsolatomból született,ami elèg rosszra fordult, de ha nem ismerem , meg a jelenlegi pàromat akkor mèg most is tartana. Azt gondoltam tök normàlis, terrorban,feszültségben élni ès meg voltam győződve, hogy én vagyok a rossz. 😒 Aztàn a jelenlegi kapcsolatom működött úgy 2 èvig... 2 év utàn megszületett a lànyunk azóta pedig màr eljutottam oda lelkileg, hogy vàrom a ,megfelelő pillanatot. Egyre csak vàrom. Szóval màr tudom, hogy egyedül kell felnevelnem a lànyokat, sokkal durvàbb ember mint az első volt. Uralkodni akar rajtam. El akar nyomni és emellett ha nem lenne elèg a legnagyobb okom erre a döntèsre,hogy a gyerekeimet is bàntja lelkileg. Ezt pedig nem hagyhatom! Csúnya szavakkal illeti, durva dolgokat mond nekik. Nem képes szeretni. 😞



Veronica: Úristen ez borzasztó... Nagyon nem egyszerű akkor neked. 😞 Van a családodban valaki akire számíthatsz?

Szilvia: Senki. Teljesen egyedül vagyok. Ezèrt is akarok tanulni, hogy biztos làbakon àlljak ès tudjak gondoskodni a gyermekeimről. De közben fontosnak tartom a harmoniàt. 😊 Azt, hogy az ember amit csinàl azt szivből csinàlja ès boldoggà tegye. Furcsa mód, engem a tanulàs ès a cél amit kitűztem fog teljesen boldoggà tenni. Nem a fèrfi aki mellett élnem kell muszàjból, mert nincs hovà mennem. Muszàjból mert tudom, hogy jelenleg semmit sem tudnèk megadni a gyerekeimnek.

Veronica: Mit szeretnél a jövőben dolgozni? Mik a terveid?

Szilvia: Èrettségi, nyelvvizsga az alap. Az utàn a cèl logisztika ügyintèző, majd belső raktározàsi menedzser. Fontos, hogy család centrikus legyen a munka de még is èn legyek. 😊 Ebben a 2-ben pedig megvan mindkettő. Hely millió van ahovà ezekkel mehetek. Emberekkel dolgozhatok, de még is benne van az ami megfogott. A rendszer!! 😃Fontos a rendszer, a szabàly, mèg ha az életben àt is lèpjük őket a munkàban. Csak úgy lesz 110%-os az ember ha szabàlyokat betartva jàtszik. A logisztikai ügyintèző eleget tesz annak ami az egyik elvàràsom. Kommunikàció az emberekkel. A másik pedig esèlyt ad a rendszerezèsre, szabàlyozàsra.

Veronica: Milyenek voltak a terhességeid? 😊

Szilvia: Bátran mondhatom, hogy mind a kettő teljesen normàlis. Semmi probléma nem volt a vàrandossàg alatt. Az elsővel végig dolgoztam, a másodiknàl az utolsó trimesztert töltöttem otthon. 😊

Veronica: A szüléseid milyenek voltak? Volt bent veled valaki? 😊

Szilvia: Az első nagyon rossz èlmèny volt. Akkor azt mondtam többet nem akarok szülni. A fogadott orvosom cserben hagyott, mert épp magàn rendelèsre rohant. Este fèl 6-tól màsnap dèlutàn fél 3 ig vajúdtam... De nem tàgultam, így sűrgősségi csàszàr lett. Egyedül voltam. A màsodik is csàszàros lett, de ott pàrom reggel 6-ra màr bent volt ès végig mellettem volt, csak a műtőbe nem jöhetett be. De utàna is velem, veluük volt. 😊



Veronica: Nem okozott valamilyen traumát a császár? Volt szülés utáni depressziód?

Szilvia: Az első utàn a poklok poklàt jártam meg. Bezàrkóztam, önsanyargatàsba kezdtem, sokat sírtam, mindig szomorúnak éreztem magam. A vèdőnènink egy tündèr volt. Elmeséltem neki ezeket az èrzèseket ès egyből felismerte, hogy mi a bajom. Nem ràm mondta, hogy depressziós vagyok, hanem segített. 😊 Könyveket adott, vezetnem kellett egy naplót amit időroől őàtbeszeltünk. Tanàcsokat adott, segített hogyan ismerjem fel önmagamat, hogyan talàljak vissza ès hogyan èljem meg a kezdeti nehézségeket. Biztos sokat segített nekem az is, hogy olvastam alapból erről màr többször is, így felismertem magamon is ès nem féltem segitséget kèrni. 😊 A csàszàr nem okozott bajt... Nem èreztem kevesebbnek magam, sőt. A màsodiknàl semmi bajom nem volt ilyen tèren sem. Akkor ott persze, éreztem a frusztràltságot, hogy milyen nő vagyok, hogy nem tudok természetes uúton szülni, mi van ha megvàgjàk a gyerekemet megint... (Vandànak az arcàt megvàgtàk ès egy életen àt ott marad a nyoma, ez is megviselt nagyon akkor.) Aztàn az orvosom leültetett ès elmondta, hogy sajnos ő nem tudja elvégezni a műtétet (nah akkor egy vilàg dőlt össze bennem). Aztàn megismertetett a műtétet végző orvossal, akihez semmi közöm se volt, de megigérte, hogy minden a legnagyobb rendben lesz ès ne fèljek, mert vigyàz a babàra ès ràm is. 😊 Megnèzte a sebemet ès azt mondta ezzel itt csodàt fogok tenni kisasszony. 😃 Roppant empatikus doki volt. Megnyugtatott ès akkor minden addigi szar vagyok stb érzés elmúlt. Utàna sem tért vissza semmi ès azt hiszem az elmúlt hetek,hónapok óta büszkébb vagyok magamra minden téren mint valaha is voltam. 😁

Veronica: Milyenek voltak a lányaid kis babának és milyenek most? 😊

Szilvia: Vanda minta gyermek volt, most annàl rosszabb. Àfra több emberes baba. Kellett idő mire felismertük. Azóta sem vàltozott. Nehèz vele nagyon minden tèren. A 2 gyerkőc ég ès föld. 😊

Veronica: Milyen testvérek? Jól kijönnek? 😊

Szilvia: Egyre jobbak. 😊 Nagyon nagy szerencsèm van, mert Vanda odáig van a hugièrt. 😊 Persze a testvéri "hajtépèsek" megvannak, de imàdjàk egymàst ès azt hiszem ez csak egyre erősebb lesz közöttük.



Veronica: Nem nehéz 2 kis gyerekkel? :)

Szilvia: De. Nagyon nehèz. Vannak pillanatok, mikor csak leülök. A kicsi épp ordít, anagy szintén tombol. Olyankor sikítva menekülnék... Van, hogy összeroskadok a tanàcstalansàg, kètsègbeesès, egyedüllèt miatt. Olyankor kimegyek az udvarra ès csak sirdogàlok. Aztàn ujra èledek ès nekifutok újra a feladataimnak. 😊 Nem tudom honnan ennyi erő mindenhez, de valóban igaz, hogy mi Nők erősebbek vagyunk. 😊 A lakàsban uralkodó àllapot màr egyàltalàn nem èrdekel. Probàltam, mindent megtettem, hogy uraljam az időt de nem megy... A ruhàk tornyosulnak, a szennyes kosàr azt hiszem feneketlen kút,mert soha nem èrek a végère. A mosogatàs... Na ott van rendszer. Amiből eszünk egyből elmossuk. A gyerekszoba tornàdó tarolta helysèg, szigorúan csak sajàt felelőssègre lehet belèpni... Nem bírom minden nap patyolatba vàgni. Pàrom ugyan segít ebben, de màr làtja ő is, hogy egy darabig mèg esèlytelen a szingli életèhez igazitani a rendet. (amig szingli volt patyolat vette körbe).

Veronica: Ha nem pofátlan kérdés... Mikor és miért romlott meg a kapcsolatotok ennyire?

Szilvia: Amikor beköltöztünk vissza a csalàdi hàzba. A miértre keresem a vàlaszt, de nem talàlom ès belefàradtam a kutatàsàba is. Vannak dogok amiket csak elengedni kell, nem a mièrtekre a vàlaszt keresni.

Veronica: Szerinted miben változtál meg mióta anya vagy? 😊

Szilvia: A testvérem szerint semmiben. Magam szerint sokkal óvatosabb vagyok mint voltam. Megszelídültem. (Furcsán hangzik) Talàn a hozzààllàsom a dolgokhoz. A kialakult helyzetek kezelèse. Következetessèg. Fegyelem. A párkapcsolatomban azaz a szexuàlis életemben nem álltak fel vàltozàsok.



Veronica: Hogyan szánsz magadra időt? 😊

Szilvia: Azt hiszem sehogy. Estènkènt olvasok. Plusz szerintem az iskola elkezdèse èpp elèg idő lesz amit magamra szànok. Ha engedik a lànyon forró furdőt veszek. 😊

Veronica: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat! 😊 Végszóként mit üzennél a világnak?

Szilvia: Vègeztül annyi, hogy ha valaki valamikor is kicsit is eltévedve van, megreketten èrzi magàt, csalódott, bànatos, harag van a szívében bàrmivel kapcsolatban olvassa el ezt a könyvet: "Èlj úgy ahogy èlhetsz". 😊 Nekem sokat segitett, hogy felül tudjak kerekedni az érzelmeken, a fàjdalmon ès itt ahol èlek meglássam a boldogságot! Nehèz fiatalon félig meddig örök gyerekkènt élni úgy, hogy a tàrsadalom csak megvető pillantasokkal illet. De nem kell azt nézni, hogy mások mit gondolnak, csak "Élj úgy, ahogy èlhetsz"! 😉 Kitartàst ès erőt kivànok a mindennapi küzdelemhez.


Likes

Comments

Mai interjú alanyom a 25 éves Rita akinek van egy tündéri fél éves kisfia Máté. 😊


Veronica: Hello Rita. Kezdetnek kérhetnék egy pár mondatos bemutatkozást? 😊

Rita: Oroszné Pap Ritának hívnak. 25éves vagyok. Tatán lakunk a férjemmel és a kisfiunkkal Mátéval. A szakmám gazdálkodási menedzserasszisztens. Szeretek olvasni, zenét hallgatni. Persze ezekre nem igazán jut idő mostanában. 😃

Veronica: Mesélj kicsit a férjedről. Mikor és hogyan ismerkedtetek meg és jöttetek össze? 😊 Milyen volt az esküvő?

Rita: 2006. 11. 14-én jöttünk össze. Interneten az msn.com-on ismerkedtünk meg. Pár hét beszélgetés után találkoztunk. Szinte szerelem volt első látásra. 😊 Jelenleg a saját építőipari cégében dolgozik. Az esküvő 2014. 08. 23-án volt. Nagyon jo kis buli volt. Megállás nélkül táncoltunk hajnali fél 5ig. 😄



Veronica: Milyen volt a terhességed? 😊

Rita: Nagyon jó. Szerencsére nem voltam rosszul. Nem voltam kívános. Teljesen probléma mentes volt. Anyósom mindig azt mondta hogy olyan jól viselem mintha nem is babát várnék. 😄Kézzel a mozgást az apukája névnapján lehetett először érezni. Mintha tudta volna hogy ez a tökéletes ajándék neki. 😃

Veronica: Nekünk előszőr hátról hasra apa névnapján fordult. 😃 Milyen jófej gyerekeink vannak. 😃 A szülés milyen volt? Volt bent veled valaki?

Rita: Sogórnöm aki szülésznőnek és védönönek tanult. Rosszabbra számítottam. Nst-re kellett volna mennem reggel 8-ra de a szülöszobára mentem a fájások miatt. 😃 hajnal fél4töl voltak fájásaim. 11kor burokrepesztés 14:10re meglett a baba. 😊



Veronica: Apuka hogy-hogy nem volt jelen?

Rita: Megbeszéltük már a terhességnél hogy nem lesz benn. De dolgoznia kellett. Hiába hívtam fel hogy jöjjón haza nem tudott mert Bécsben dolgoztak és 2embernek ott kellett lennie az építkezésen. Pont influenza idő volt látogato se jöhetett be csak cuccokat hozott. Viszont a csecsemős nővér rendes volt mert müszakváltás előtt odaért a férjem és kivitték ajtón keresztül megmutatták neki. 😊

Veronica: Mennyire segít a párod a pici körüli teendőkben? 😊

Rita: Ha itthon van sokat. Pelenkázza játszik vele. Este is felszokott kellni hozzá.

Veronica: Változott valamilyen irányba a kapcsolatotok?

Rita: Ja és ő fürdeti. 😃 Illetve öltözteti ha megyünk valahova. Szerintem erősítette a kapcsolatunkat. 😊



Veronica: Említetted, hogy vannak tetkóid. Hány db van és hol találhatóak? 😊

Rita:A jobb lábfejemnél van egy. 3rozsa egymás felett. De még szeretnék egy tigrisfejet a lapockámra.

Veronica: Neked mennyire tetszenek a szét varrt emberek? 😃

Rita: Annyira nem. Szerintem felesleges annyi. De mindenki eltudja dönteni hogy a saját testével mit csináljon. 😊

Veronica: Miben változtál meg mióta anya vagy?

Rita: Többet aggódok. Jobban felidegesítenek a buta emberek. 😃 Pl mikor vezetek.



Veronica: Milyen sofőr vagy meglátásod szerint? 😁

Rita: Óvatos de határozott. 😃

Veronica: Hogyan szánsz időt magadra anyaként?

Rita: Hát 1-1x elmegyek géllakkot csináltatni. Nagyon mást nem. De egyenlőre nem is igénylem. 😊 Bár egy éjszakai zavartalan alvás jol esne. 😃

Veronica: Ennyire rossz alvó a pici?

Rita: Hát meg-meg èbred èjjel. 1-2x.

Veronica: Reméljük hamar leszokik róla. 😊 Köszönöm szépen a válaszokat! Végszóként pedig mit üzennél a világnak? 😊

Rita: Használják ki az emberek az időt amit a másikkal tölthetnek mert sose lehet tudni hogy mi történik másnap. Ezt inkább azért mondom mert múltkor majdnem balesetünk volt az autópályán. Szerencsére az őrangyalok velünk voltak így nem lett baj. Az anyáknak pedig hogy ennél szebb dolog nem létezik 😊 Becsülje meg mindenki!


Likes

Comments

Mai interjú alanyom a 24 éves Reni, akinek van egy tündéri 2 éves kisfia és jelenleg második fiát hordja a szíve alatt. 😊 Reni tökéletes példája annak, hogy mit tud okozni, ha rosszul bánnak egy anyával a kórházban.


Veronica: Hello Reni. Kezdetnek kérhetnék pár mondatos bemutatkozást? 😊

Renáta: 24 éves vagyok a fiam 21 évesen szültem Békésen lakok. 😊 Fodrász és műkörmös a szakmám. Fiam esküvő után 3 hónappal derült ki hogy jön kicsit megijjedtünk! De nem bántuk meg hogy itt van imádok fiatal anyuka lenni és azóta már a kistesót várjuk.

Veronica: Mesél a párodról. Mikor és hogyan ismerkedtetek meg és jöttetek össze? 😊 Milyen volt az esküvő?

Renáta: 27 éves 2012 be ismerkedtünk meg a Facebookon egy barátnőm által aki közös képet rakott ki rólunk párom kérdezősködött rólam rám írt amiből egész napos beszélgetés lett majd Skypeolás megbeszélrünk egy randit és utána rá májusba volt az eljegyzés és augusztusba az esküvő. 😊 Az álmom volt az esküvő tökéletes volt amilyet kicsikoromba megálmodtam. 2013. augusztusba volt az esküvőnk.



Veronica: Milyen volt kisfiaddal a terhességed? 😊

Renáta: Könnyű az elején 2 hétig volt csak erős rosazul lét pont karácsonykor de utána jól viseltem egész a 30 . Hétig ott kezdődtek a jóslók de ettől eltekintve könnyű. 😊

Veronica: Ha jól tudom most is fiút hordasz a szíved alatt. Ez a terhességet, hogy viseled?

Renáta: Igen, ez a terhességem nagyon kemény 16. hétig kemény émelygés hányás, szinte csak feküdni tudtam alig aludtam, megvisel pláne egy 2 éves aktív gyerek mellett. De ezt leszámitva élvezem ahogy rugdal. 😊

Veronica: Tudom az egészség a legfontosabb de fiút vagy lányt szerettél volna másodiknak? 😊

Renáta: Kislányt szerettünk volna, de igen ahogy mondod az egészség a fontos és én megéreztem hogy ő is fiúcska. 😊 Nagyon várjuk már őt is.

Veronica: Tudom korai erre gondolni de esetleg 3. babán nem gondolkoztatok? 😊

Renáta: De igen, szeretnénk majd 3. babát is. 😊

Veronica: Szülésed milyen volt a kisfiaddal? Volt bent veled valaki?

Renáta: A szülésem nem könnyű volt 13 óta hossza volt fájdalmas a végén vákummal született meg mert száraz szülés lett a végére beszroult ,nálam fájásgyengeség alakult ki az idő előtti burokrepedés miatt. Igen volt bent a párom egész végig és akkora erőt adott és támaszt hogy ott volt! 😊



Veronica: Nem volt szülés után depressziód?

Renáta: De igen volt 2 hétig tartott csak sírtam ez mind a csecsemős nővérek miatt alakult ki, tőllük csak azt kaptam hogy milyen szar anya vagyok hogy nem feküdtem be az anyaszállóra hol ott egyedül nem tudtam közlekedni még a mosdoba se majd ott egy emeletet fel mászok egyedül. Sápadt voltam kórházba aludni se tudtam. Megkaptam hogy milyen szar anya vaagyok minek szültem gyereket az ilyen nya nem anya ezt 6 napon keresztül . El is ment a tejem a stressz miatt hiába ittam teát maci kávét pedig nagyon sok tejeem volt. Azt hozzá teszem hogy szóltam a fiam kezelő orvosának hogy nem tudok maradni de bejövök minden nap szoptatni és vittem be cumisüvegbe anya tejet. El ment a tejem egy hónap után .

Veronica: Őszintén sajnálom. 😞 Nem te vagy az első anya aki i lyet mesélt nekem... Szerinted mit lehetne tenni azért, hogy az anyák mindenhol egyenlő és emberi bánásmódot kapjanak?

Renáta: Talán nem a másikat cseszegetni és bele gondolni abba hogy valami oka van . A nővéreknek ehhez semmi köze nem lenne. Én mondtam ha nem fogják befejezni panaszt fogok tenni! Akkor egész más bánás módot kaptam 2 napig mig haza nem hozhattam a fiam. Jól esett az orvostól azt kapni hogy ne foglalkozzak velük és beszél aa fejükkel hogy igy nem lehet viselkedni. Ha ez kell hogy be tudják fogni akkor igen is panaszt kell tenni. Mostmár tudom mit kell tegyek ha ilyen van és nem hagyom magam idegroncsá tenni. 😊

Veronica: Nagyon helyes! 😊 Remélem a mostani babódat tudod majd szoptatni. Voltak akik támadtak amiatt, hogy hamar tápszeres lett a fiad?

Renáta: Nem szerencsére nem volt de nem is érdekelt volna. 😊 Elég volt nekem feldolgozni.

Veronica: Nem félsz attól, hogy mi lesz Bazsi reakciója a kistesóra?

Renáta: Nem. 😊 Puszilgatja öleli a hasam várja ő is okos kisfiú szerintem féltékeny sem lesz szeret játszani más gyerekekkel barátságos nem lesz baj vele meg be fogom vonni mindenbe nem engedem hogy elhanyagolva érezze magát. 😊



Veronica: Milyen volt kicsinek Bazsi és most milyen? 😊

Renáta: Kicsinek jó baba volt 8 hósan a fogzás elindult nehezen viselte éjszakáztunk sokat. Most lázzal viseli neheezen kezeli a fájdalmat probál hisztizni is kemény időszak van most de túl leszünk ezen is ezt leszámitva okos és jó kisfiú kell neki nagyon a tesó szereti a társoságot. 😊

Veronica: Párod mennyire veszi ki a részét a gyermek körüli teendőkből? 😊

Renáta: Mindenbe segit peleenkáz segit etetni fürdetni. 😊 Sőt a ház körül is szokott főz, porszivozik mosogat nagyon nagy segitség számomra. 😊 Össze tehetem a kezem hogy ilyen férjem van.



Veronica: Miben változtál meg mióta anya vagy? Hogyan szánsz magadra időt? 😊

Renáta: Felelőségteljesebb lettem nem vagyok olyan szeleburdi. Apa figyel Balázsra egy kicsit igy tudok magamra szánni egy kis időt ha van időm megnézek egy filmet vaagy este ha elalszik a fiam.

Veronica: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat! 😊 Végszóként pedig mit üzennél a világnak?

Renáta: Ha egyszer anyukák lesznek soha ne bánják meg. 😊


Likes

Comments

Mai interjú alanyom a 19 éves Kitti, aki 18 évesen szülte meg kislányát és most 3 hónapos terhes második gyermekével. 😊


Veronica: Hello Kitti. Kezdetnek kérhetnék egy pár mondatos bemutatkozást? 😊

Kitti: Szia. 19 éves vagyok. 18 évesen szültem a kislányom ő most 1 éves. És 3 hónapos terhes vagyok a másodikkal. A párommal közösen neveljük őket. 😊

Veronica: Mesélj kicsit a párodról. Mikor és hogyan ismerkedtetek meg és jöttetek össze? 😊

Kitti: 3 éve és 4 hónapja vagyunk együtt. Egy focimeccsen ismerkedtünk meg. Eleinte csak barátként tekintettem rá de elég hamar rájöttünk hogy ebbe több van. 😊

Veronica: Mikor jött szóba nálatok a család alapítás? 😊

Kitti: Igazából mi nem terveztünk még gyerekeket. Mindkettő kicsi meglepetés volt de annál nagyobb boldogság. 😊

Veronica: Milyen volt a terhességed? Hogy viselted? 😊

Kitti: Az elején semmi nehézségem nem volt. 6.héttől kezdődtek a rosszullétek de a 9.héten el is multak. Nagyon szerettem terhes lenni imádtam, hogy ott mozog a pocakomban. :) Mivel szeptember 17.re voltam kiirva igy a nyarat végig kellett csinálnom hát az már annyira nem volt kellemes. Ha tehettem nem nagyon mozdultam ki bár nemis nagyon bírtam mert hatalmas pocakom volt.

Veronica: Szülésed milyen volt? Volt bent veled valaki?

Kitti: Császármetszés volt. Apás szülést terveztünk de a műtőbe sajnos nem jöhetett be így egyedül voltam.



Veronica: Nem okozott valamilyen traumát a császár? Nem volt szülés utáni depressziód?

Kitti: Megviselt hogy nem tudtam természetes úton megszülni a kislányom. De persze elfogadtam hogy nem ment. Nem volt szülés utáni depresszióm, talán egy kicsit érzékenyebb voltam mint előtte.

Veronica: Miben másabb a mostani terhességed? 😊

Kitti: Nehezebbnek érzem mint az elsőt. Most állandó hányingerrel küzdök ami sajnos egésznap eltart. Illetve az egyhe vérzésem volt ami viszont nagyon megviselt mert nagyon féltem hogy talán elvetélek.

Veronica: Tudom az egészség a legfontosabb de mégis minek örülnél jobban? 😊

Kitti: Már van egy lányom és nagyon szeretnék mellé egy fiút. 😊 De viszont olyan megérzésem van hogy kislány lessz. Természetesen ugyanúgy örülök mindkettőnek.

Veronica: Nem félsz attól, hogy milyen lesz két kicsivel? Főleg, hogy kevés köztük a kor különbség. 😊

Kitti: De igen, nagyon félek. De nagyon sok segítséget kapok. Igyekszem majd mindkét kicsire ugyanannyi időt szánni. Bár a lányom eléggé apás ugyhogy ha apa otthon van akkor vele nem lessz baj szerintem. 😊

Veronica: Mennyire segít a párod a kicsi körüli teendőkben?

Kitti: Maximálisan oda teszi magát. Sokat dolgozik de amikor otthon van akkor rengeteget foglalkozik a kislánnyal. 😊



Veronica: Miket tud már a pici lányod? 😊

Kitti: Hát mi elég sokára 10 hónaposan tanultunk meg mászni. Azóta feláll és kapaszkodva megy. Gagyarászik és egyre több értelmes szót hallat. 😊

Veronica: Ooo én 7 hósan fordultam meg előszőr. :D Nincs ezzel semmi gond, minden gyermek más! Milyen baba volt kicsinek a lányod és milyen most? 😊

Kitti: Igy igaz. 😃 Kicsinek elég nyugodt és türelmes többnyire csöndes de játékos baba volt. Most viszont egy kis enegriabomba. Egy percre sem áll meg hangosan nevetgél és sikongat egésznap. 😃

Veronica: A család mit szólt a picurok érkezéséhez? 😄

Kitti: Mindkettőnek nagyon örültek, bár a másodiknál azért jobban meglepődtek, hogy milyen hamar érkezik de nagyon várják. 😊



Veronica: Miben változtál meg mióta anya vagy? 😊

Kitti: Nagyobb a türelmem. Illetve rájöttem milyen igazán fáradtnak lenni. 😃 De talán abban változtam igazán, hogy megtanultam hogy én már másodlagos vagyok és mindig a kicsi az első.

Veronica: Hogyan szakítasz magadra időt anyaként?

Kitti: Amikor apa a kislánnyal van akkor beleülök egy melegvizes fürdőbe ellazulok. Szerencsémre édesanyám is sokat segít így néha van alkalmam elmenni a pici nélkül vásárolni vagy esetleg fodrászhoz vagy csak meginni valamit egy baráttal. 😊

Veronica: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat! Végszóként pedig mit üzennél a világnak?

Kitti: Hát nemis tudom. Talán azt hogy mindenki aki megteheti vállaljon gyermeket mert ez a világ legjobb érzése. Akinek pedig van nekik kitartást :D


Likes

Comments

Mai interjú alanyom a volt osztály társam, a 25 éves Andi akinek van egy tündéri 2 éves lánya. 😊 Andiék történetében az a pláne, hogy a szokásokkal ellentétben az apuka van otthon gyesen.

Veronica: Hello Andi kezdetnek kérhetnék egy pár mondatos bemutatkozást? 😊

Andrea: Andi vagyok, 25 éves vagyok van egy rosszcsont 2 évesem. 😊 Budapesten élünk párommal együtt.

Veronica: Mesélj kicsit a párodról. Mikor és hogyan ismerkedtetek meg és jöttetek össze? 😊

Andrea: 2012 június 19-én egy Road koncerten ismerkedtünk meg, aznap össze is költöztünk és azóta is együtt élünk. Soha nem kivánhatnèk jobb apát Zolinál.

Veronica: Mikor került szóba a családalapítás?

Andrea: Nem volt tervezve a pici. igazából akkor váltottam munkahelyet, párom másfél hónap múlva jött velem és akkor rá egy hétre derült ki hogy már úton van. 😊

Veronica: Milyen volt a terhességed? 😊

Andrea: Hát kövezzen meg bárki, de én nagyon rosszul viseltem. az első teszt előtt 2 héttel én már mindent kihánytam és sajnálom ez a szülőszobáig tartott is. a végén vizesedtem is szóval én ramatyul éreztem magam végig sajnos.

Veronica: Szülésed legalább jobb élmény volt? Volt bent veled valaki? 😊

Andrea: Hát a szülés hosszabb volt mint vártuk, április 19-én este berendszerezödtek a fájások 10 percesekre de ezzel a baj az volt, hogy május 26-ra voltam kiirva. Kórházba mentünk ahol egészen 26 hajnali fél 3ig semmi nem történt leszámitva, hogy a fájások bizony jöttek. akkor hajnalban felpörgött az egész. Elfolyt a magzatviz és még erősödtek a fájások (abba az egy hétbe azt hittem semmi nem lehet rosszabb ) és végre 5 percesek lettek. Apa hős volt mert hajnal 2kor még szobát festett és mikor fél 4kor hívtam hogy szülünk szaladt be hozzám. Végig bent volt velem kivéve egy 5 perces váltást mikor leszaladt cigizni addig anyum jött be. Végül április 26an 12:15kor megszületett a lányom. 😊


Verona: Párodra mindíg számíthatsz? 😊 Segít a lányotok körüli teendőkben?

Andrea: Igen mindenben főleg hogy ő van gyesen. 😊 5 hónapig voltam én is otthon.

Veronica: Nahát ilyenről még nem is hallottam. 😊 Hogy hogy ő maradt otthon inkább?

Andrea :Nálunk igy volt jobb. Sokáig nagyon rossz érzés volt hogy nem én vagyok otthon,de kedves gyesen lévő anyukák elárulom, hogy simán felveszi bárkivel a versenyt ha gyereknevelésről van szó. 😊

Veronica: És akkor te most dolgozol igaz?

Andrea: Igen és ne gondolja senki hogy ez olyan mókás, mi sajnos szerepet csereltünk de biztosan mondhatom megtanultuk egy életre tisztelni a másik felet. Bár a kistesonál már én maradok otthon. 😊



Veronica: Mikorra tervezitek a kis tesót? 😊

Andrea: Ha minden jol megy én jövőre szeretnék belekezdeni.

Veronica: Miben változtál meg mióta anya vagy?

Andrea: Sokkal megfontoltabb lettem és higgadtabb. Felhagytam a bulizással is. 😊

Veronica: Hogyan szakítasz magadra időt a pici és a meló mellett?

Andrea: Az elején sehogy, mostanában megszoktuk hogy pénteken csajos estém van munka után. (barátnőmmel leülünk beszélgetni esetleg még iszunk is valamit) A többi este az övék. 😊

Veronica: Milyen gyerek a pici lányod? 😊

Andrea: Na most áradozhatnèk hogy mennyire tündér és hasonlók, de sokszor nem az. 😃 Eléggé akaratos és önfejű, néha meg rá se lehet ismerni annyira cuki. Sajnos én elég keveset vagyok vele de olyankor nagyon anyás. Mostanában kezdte el a képzeletbeli fözöcske játékot is és a doktor néniset és ez nagyon cuki. 😄 Összeségèben jó kislány és leköthető a figyelme is de ha egyszer hiszti akkor kő kövön nem marad. 😊



Veronica: Az apja vagy te vagy ilyen erős személyiség? 😃

Andrea: Sajnos ez én vagyok, ( itt csak véletlenül jegyzem meg, hogy smersz😃) és külsőre tiszta apa és apai nagyi. Személyisége viszont ugyan az mint nekem és ahogy egyre nagyobb úgy látom egyre erősebb benne. 😊

Veronica: Pici babának kire hasonlított inkább? 😊

Andrea: Teljesen az apja volt már akkor is. 😊 És ez nem változott.

Veronica: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat. 😊 Végszónak pedig mit üzennél a világnak?

Andrea: Én is köszönöm. 😊 Talán csak annyit hogy attól, hogy másoknál nem a megszokott dolgok vannak nem feltétlenül lett valaki rossz anya. Viki az életem és azért én dolgozom hogy neki.a lehető legjobb legyen. 


Likes

Comments

Mai interjú alanyom a 26 éves Anita aki két gyönyörű gyermek édesanyja. 😊 Anita szakmája körmös és a picik mellett hobbiként még néha gyönyörű műkörmöket csinál. 😊

Veronica: Hello Anita. Kezdetnek kérhetnék egy pár mondatos bemutatkozást? 😊

Anita: Szia.Molnár Anita vagyok,26 éves.Vidéken lakom a párommal és 2 gyerekünkkel.Jázmim 3.5 éven ovis,Palkó 22 hónapos.Itthon vagyok gyeden de mellete mükörmösként dolgozom,van egy vállalkozásunk is a párommal. 😊

Veronica: Mesélj a párodról kicsit. Mikor és hogyan ismerkedtetek meg és jöttetek össze? 😊 Milyen vállalkozásotok van?

Anita: 2006-ban ismerkedtünk meg,akkor költöztünk le apukámmal és az öcsémmel vidékre.majdnem 1 évig együtt voltunk ,de szakítottunk. Aztán 2007-ben ismét egymásra találtunk és össze költöztünk, én 17 ő 21 éves volt.2013-ban született a lányunk és 2014-ben a fiúnk. 😊2010-ben indítottuk a vállalkozásunkat ami az építő iparral foglalkozik.közbeszerzéssel dolgozik.én 2011-ben végeztem el a műköröm építést. 😊



Veronica: A picik mellett mennyi időd van a körmözésre? 😊

Anita: Hát nemsok. 😊 De amióta megint ovi van ,azóta könnyeb mert Palkóra vigyáz a nagynénje.próbálom úgy összehozni hogy mindenkinek jó legyen.nincs még sok vendégem mert nem rég kezdtem el újra dolgozni.de nem is bánom mert nem ez csak hobbi.nem ezt szeretném csinálni. 😊

Veronica: Mit szeretnél csinálni? 😊

Anita: Szeretnék egy büfét nyitni. 😊 Itt a környéken nem csinálnak finom hambikat vagy gyrost.csak ahozz hogy teljesen bele tudjak álni,egésznap csinálni az ételeket ,megkell várnom míg a Palkó ovis nem lesz.mert vele kicsit nehéz lenne.de bölcsibe nem akarom adni.ahoz még pici.szóval majd jövő szeptemberben könnyebb lesz,mert napközben oviban lesznek és délután meg már apa itthon van. 😊

Veronica: Milyenek voltak a terhességeid? 😊

Anita: Jázminnal nagyon könnyű volt.igaz hogy túlsúllyal kezdtem de nagyon jó volt.13 kg híztam.minden rendben volt végig,40+2 napra természetes úton születtet 3200 g 55 cm -el.ő babának is minta bab volt evett ,aludt késöbb játszott. 😊Magától aludt,nem volt hasfájós.a fogai észre vétlenül jöttek ki.Palkóval nehezebb volt.persze akkor volt egy 1 éves lányom de fizikailag viseltem rosszabúl.a vége fele fájt már mindenem .41 hétre születtet természetes úton,3900 g és 58 cm volt .ő már nem volt olyan jó baba mint a tesója.ringatni kellet alvásnál,az elején hasfájós is volt.de mára szófogadóbb mint a Jázi. 😊

Veronica: És a szülések milyenek voltak? 😊

Anita: Jázival február 3.ra vasárnapra voltam kiírva .hétfőn hajnalban jöttek az első fájások.reggel amúgy is kellett mennem nst-re így hívtam a szülésznőmet hogy fájásaim vannak.mondta hogy akkor menjünk és megnéznek.9 óra fele oda értünk ,felvettek az osztályra és megvizsgáltak.mondták hogy ezek még csak jóslók.befektettek a nőgyógyászatra és mondták hogy várjunk.sokszor rám nézett az orvosom és mondta hogy ha éjszaka erősödnek a fájások akkor menjek és szóljak hogy nézenek meg nst-n.egész éjjel egyedül voltam,csak erősödtek a fájások és semmit nem aludtam.kedd hajnal 6-kor már mentem az ügyeletes szülésznőhöz hogy már sokkal erösebbek,de ö csak annyit mondott hogy ezek még semmik.7 órakor jött az ügyeletes doki megvizsgált és mondta hogy 1 ujjnyira kivagyok tágulva méhszáj nincs,gyerünk a szülőszoba.szóltak a dokimnak meg a szülésznömnek és kezdődhetett.szépen és elég gyorsan tágultam,végig egy szó nélkül kb 5 nyomás után és 1,5 cm vágás után 10:52 kor született meg a hercegnőnk.gyönyörű volt💗és azt a jó édes illatát soha nem.felejtem el😊2 óra megfigyelés után letusoltam és kimentem a családnak megköszönni a kintről jövő bíztatást.aztán aludtam.1 órát és hozzták a Jázimat😊3 nap után mehettünk haza.A Palkómnál úgy volt hogy indítják mivel 41 hetes voltam.szerintem vasárnap este meg kegyelmezett nekem.és úgy döntött elindul hozzánk.hajnal 2kor arra keltem hogy fajásaim vannak.bementünk reggel és már kezdődött is a móka.rövidebb de fájdalmasabb volt.a végén kellett oxi és 3 nyomásra kint volt az óriás bébim. Kis pihi után hozták és velem volt a e napban kivéve éjjel. Nagyon szerettem szülni. 😊



Veronica: Miben volt másabb a két gyerek kicsinek?

Anita: Mindenben.a lány jó alvó volt.reggel 10 kor kelt általában.az evéssel nem volt jóban.kb 9 hósan azt ette amit mi.hamar átaludta az éjszakát.a fiú rossz alvó volt.7 hós koráig altatni kellett és a mai napig éjjel kel hogy meg igy a kakaót.de viszont már nem reggel 7 kor kel hanem 9-10 fele.délben is 3 órát alszik.ő jó evő volt babának.kb 8 hósan azt ette mint mi. 😊

Veronica: Hogy bírod az éjszakázásokat? Nem vagy kimerült?

Anita: Hát az elején rossz volt nagyon .csak 3 hós kóráig szopott a fiam de tápot is kapott.mostmár könnyebb.általában apa csinálja a kakaót mert dír a fiam ha ott hagyom.de 2 perc alatt meg issza és alszik tovább.inkább azt volt nehéz magamban leharcolni hogy nem baj ha elalszok és 1-2órát a mi ágyunkban alszik.mert mindig félek az ilyen dolgoktól hogy esetleg hozzá szokik a "rosszhoz".kimerült inkább a nappaloktól vagyok😁

Veronica: Gondolom nem egyszerűek a nappalok két picurral. 😃 Kb, hogy néz ki egy napotok?

Anita: Reggel fél 8kor kelünk ,elvisszük a Jázit oviba .ha apa itthon van akkor a Palkót nem viszem.elmegyünk a boltba,aztán haza .reggelizünk,a Palkó játszik amíg én főzök meg takarítok.délben elaltatom akkor kb 2,5-3 órát alszik.ha fel kel akkor ebédel és fél 4re megyünk a Jáziért.akkor haza jövünk és játszanak .apa 7 fele ér haza és át szoktunk menni a papájáékhoz.onnan kb 8kor eljövünk,vacsi ,fürdés és alvás.fél 10 fele alszanak el.De tavaly nehezebb volt.hiába volt ovis a Jázi,Palkó még kicsi volt és sokat lógott rajtam napközben. 😊

Veronica: Szeparációs szorongás?

Anita: Hát nem tudom....de mindig azt akarta hogy akármit csinál legyek ott.de hát ott volt a házimunka is.most is szokott olyan lenni hogy azt akarja hogy üljek mellette amikor nézi a telefonon a meséket.

Veronica: Milyen a kapcsolat a két testvér között? 😊

Anita: Tökéletes! Nagyon szeretik egymást.semmi féltékenység nem volt.ha az egyikkel veszekszek a másik rám szól hogy hagyjam már.a Palkón látom hogy megviseli hogy a Jázi oviban van.első nap sírt hogy ott hagytuk,ő is maradt volna.egy nap többször is kérdezi hogy: -Anya! Já? 😊


Veronica: Volt valamelyik szülésed után depressziód?

Anita: Nem szerencsére.bár a Palkónál majdnem!december 15.-én született a karácsonyi hajrában.én itthon maradtam a babával hogy tudjak pihenni addig apa elment a Jázival meg az öcsémmel(akkoriban nálunk lakott,nagyon sokat segített a háztartásban) ajándékokat venni. Na ezt nagyon rosszul viseltem...egyedül itt hon,de rossz volt!ez 2 napig ment.felhívtam mikor megint mentek és zokogtam hogy gyertek haza mert egyedül vagyok!aztán szerencsére nem fajult tovább.

Veronica: Miben változtál meg mióta anya vagy?

Anita: Szerintem semmiben. Annyiban talán hogy elfogadtam hogy nem kell mindig patyolat tisztaságnak lennie.

Veronica: Hogyan szakítasz időt magadra anyaként? :)

Anita: Apa vigyáz a gyerekekre. 😊 Simán eltudok menni kozmetikushoz vagy körmöshöz.sőt a nyáron rengetegszer mentem a csajokkal moziba meg koncertre!akkor mindig ő vigyázott rájuk.

Veronica: Nagyon szerencsés vagy! :) Köszönöm szépen a válaszokat. :) Végszóként pedig mit üzennél a világnak?

Anita: Én köszönöm a lehetőséget😊azt üzenném főleg az anyukáknak hogy ne akarjanak megfeleni a világnak.náluk jobban senki nem ismeri a babájukat😊


Likes

Comments

Mai interjú alanyom a 17 éves Aranka aki 16 évesen lett édesanya. Aranka története azért sem hétköznapi mert párjával nagy a kor különbség köztük. Aranka párjának a lány ugyanis csak 3 évvel fiatalabb Arankánál.

Veronica: Hello Aranka. Kezdetnek kérhetnék egy pár mondatos bemutatkozást? 😊

Aranka: Szia Vera. Persze. Peresztegi Aranka vagyok jelenleg már 17 éves Perkátai. Kisfiam Máté nemrég múlt 7 hónapos. 😊

Veronica: Egyedül neveled a picit?

Aranka: Nem. 😊 Párommal Gyurival nevelgetjük őt és párom lányát.

Veronica: Mesélj kicsit a párodról. Mikor és hogyan ismerkedtetek meg és jöttetek össze? 😊 Az ő kislánya hány éves?

Aranka: Igazából már régóta ismertük egymást annélkül hogy tudtuk volna. 😊 Egyszer anyukájánál segített apukám én bennt ültem a konyhába és ő meg megjelent. Aztán apukámmal szorosabb lett a barátságuk ők átjártak hozzánk mi meg hozzájuk. Aztán 2016.június 17-én éjjel fél 11-kor jelzett a messengerem. 😃 És hát ő írt, hogy vége van-e már a bulinak. Akkor volt a lányának és a húgomnak a ballagása. Aztán neki álltunk beszélgetni kicsit komolyabban. Azt mondta kezdetektől tetszettem neki. 2016. Július 6-án elvitt boltba. 😃 Mondta hogy dolga van az erdőn mert fát akar venni és mielőtt hazavinne kimegyünk oda. Persze ez egy szép hazugság volt. Kocsiba ülve egyszer csak megcsókolt. Én viszonoztam és innentől egy párt alkotunk. 😊 Lánya Dóri 14 éves, középiskolás. 😊



Veronica: Nem furcsa, hogy a lánya csak 3 évvel fiatalabb nálad? Voltak akik emiatt megszóltak?

Aranka: Igazából nem furcsa. Csak nagyokat néznek mikor Dóri hülyeségből azt mondja anya. 😂 Voltak. De mindig is lesznek. De megtanultunk ezzel együtt élni így minket már nem zavar. 😊

Veronica: A család alapítás mikor jött szóba nálatok? 😊

Aranka: Hát még várunk a közös babával mert Máté még pici. De tervezzük. 😊 Ha az összeköltözésre gondolsz akkor az első hét után megfogalmazódott bennünk hogy együtt kell élnünk. Azóta is működik a dolog. A gyerekek is kijönnek meg mi is. 😃



Veronica: A pici igazi apukája foglalkozik vele?

Aranka: Nem. Mióta szétmentünk nem beszélünk és nem is keresi a picit.

Veronica: Ez nagyon szomorú. 😔 Terhességed milyen volt?

Aranka: Igazából jobb is így. Nagyon rossz apa volt. Nagyon élveztem. Néha még hianyzik is. Igaz sokat voltam kórházba is mert véreztem illetve hamarabb akart jönni a fiam de ezek ellenére gond mentes terhességem volt. Tele örömökkel. 😊 Élveztem minden percét.

Veronica: És a szülés milyen volt? Volt bent veled valaki? 😊😊

Aranka: Kellemesem csalódtam. Sokan riogattak hogy mennyire fájni fog és hogy "ott halsz meg a szülőágyon". De nem ijedtem meg. És nem is fájt annyira. Nem kértem semmilyen fájdalomcsillapítót. Vajúdással együtt 6 óra volt az egész. 😊 Anya volt bennt velem hiszen a pici igazi apja otthon ült az akkori barátnőjével. Szegény helyettem is sírt.



Veronica: Amíg nem találkoztál a mostani pároddal volt segítséged a babával?

Aranka: Igen. Anyukám. Segített ha kértem és mindig számítattam rá. Nem szólt bele hogy mit hogyan csinálok hagyta hogy magam jöjjek rá. Sokat köszönhetek neki.

Veronica: Miben változtál meg mióta anya vagy? 😊

Aranka: Hu hát sokmindenben .Amég 2 csík nem volt a tesztemen cigiztem buliztam igazi vandál voltam. Ott voltam a legtöbb verekedésben. A napjaim bulikról ivásról szóltak..Mikor éreztem hogy valami más akkor már lasítottam. Vissza vettem a cigiből a bulizást abba hagytam. Aztán teszteltem. 2 csík. Hirtelen felkellett nőnőm. Minden rossz szokasom abba maradt. Végre valami ami észhez térített hogy nagyon rossz amit csinálok/csináltam.

Veronica: Ez igazán pozitív történet. 😊 Milyen baba Máté?

Aranka: Igen hála az égnek a sok rossz után Gyuri és Dóri meghozták nekünk a jót.Okos erős baba. 7 hónapos de ül mászik és kapaszkodva lépeget. 😊 Szépen megérteti magát hogy mit akar vagy épp mit nem. Akaratos eléri azt amit szeretne. Rosszcsont kisfiú. Állandóan pakol. Jól kijön az emberekkel,barátkozó típus. Csak már aludna át egy éjszakát legalább. 😃 Sokat ébred még mindig de imádom nagyon. Értelmet adott az életemnek. 

Veronica: Hányszor kel kb egy éjszaka? Nem vagy nagyon kimerült a sok éjszakázás miatt?

Aranka: Van hogy masfélóránként is képes felkellni de van hogy csak 3-4-szer. De, a napokba kezdem érezni hogy állva eltudnék aludni.

Veronica: Párod nem veszi át éjszaka, hogy te is tudj kicsit pihenni?

Aranka: Átvenné szegény. De dolgozik. Vagy dupla műszakot kell nyomnia vagy egésznapot.Buszsofőr így sokat vezet éjjszaka. Van hogy hazajön eszik és megy tovabb. De amibe tud segít. Szabadnapjain szokott vele elmenni sétalni hogy pihizhessek. 😊

Veronica: Nem egyszerű nektek. 😣 Hogyan szakítasz így időt magadra?

Aranka: Hála az égnek Dóri nagyon jó tesója Máténak. Így szokott rá vigyazni. 😊 Vagy amikor szabadnapos Gyuri akkor ő a kicsivel van mi meg csajos napot tartunk. 😊

Veronica: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat. 😊 Végszóként pedig mit üzennél a világnak?

Aranka: Én köszönöm hogy meghallgattál 😊 Nem is tudom. Mindig higyjünk magunkban. 😊 És hogy édesanyankra mimdig szamíthatunk így becsüljük meg Őt! 


Likes

Comments

A mai interjúm alanya nem egy fiatalon szült anyuka (mint eddig) hanem a 43 éves Timi, aki 36 és 41 évesen szülte meg szépséges lányait. 😊


Veronica: Hello Timi. Kezdetnek kérhetnék egy pár mondatos bemutatkozást? 😊

Timi: Persze. 43 éves elmúltam, 7 éve élek együtt a párommal, közös kislányunk Katica a 2. gyermekem.

Veronica: Mikor és hogyan ismerkedtetek meg a pároddal? 😊

Timi: 2008-ban ismerkedtünk meg, egy munka helyen dolgoztunk

Veronica: Mióta alkottok egy párt? Hogyan jöttetek össze?

Timi: 4 éve költözött hozzánk. Munkahelyen udvarolt nekem, naponta találkoztunk. 😊

Veronica: Mikor jött szóba a családalapítás? 😊

Timi: Mielőtt hozzánk költözött. 2012 ben kiderült hogy pajzsmirigy alul működésem van, hiába próbálkoztunk. Majd 2013 februárjában elkezdtem a paleo diétát és sikerült beállítani a gyógyszert. Jártam edző terembe kardióztam heti 4 napot 1,5 órát. Fogytam 22 kilót és teherbe estem. 2013 szeptemberben költözött hozzánk októberben terhes lettem, ekkor már 40 éves voltam.



Veronica: Ez nagyon szép eredmény! Gratulálok. 😊 Az orvosok és környezeted mit reagáltak arra, hogy úgy mondd "későn" szülsz?

Timi: Semmit. Engem nem ért ilyen sértés. Sőt a Lajis doktornő meglepődött mikor mondtam neki megyek a hasba szúrásos vizsgálatra.

Veronica: Milyenek voltak a terhességeid?

Timi: Veszélyeztetett terhes voltam. Leiden mutációm van, vér alvadás betegség. Végig szúrtam magam vér alvadás gátlóval a hasamba.

Veronica: Szüléseid milyenek voltak? Mikor születtek a csajok? 😊

Timi: Csenge 10 éves lesz októberben, 38. Hétre születt 20 perc alatt. Katica 2014 június 13 péntek 9 perc alatt, 38. Hétre. Amilyen nehéz volt az terhesség olyan könnyű volt az szülés. 😊

Veronica: Miben másabb a két lány természete? Milyen gyerekek? 😊

Timi: Katica bújós, hisztis, okos. Csenge már sokkal nagyobb és vele egyedül voltam 18 hónapos korától. Más volt, csak vele foglalkoztam. Szeretik egymást, Csenge sokat vigyázz Katicára pl ha elmegyünk vásárolni de le is viszi a játszó térre, itt van a ház mellett.



Veronica: Akkor ezek szerint jó testvérek. 😊 De gondolom vannak napok amikor nem jönnek ki jól. Min szoktak össze veszni?

Timi: Ha Csenge nem akar játszani vele. 😃 Na abból szokott balhé lenni, egyébként nem szoktak veszekedni.

Veronica: Tudom nincs tapasztalatod abban, hogy milyen fiatalon szülni de véleményed szerint miért jobb szülni 35+ évesen? 😊 Mennyiben másabb mintha huszon évesen szültél volna?

Timi: Hát én szerettem volna előbb szülni de nem volt hova és kinek. Látod Csengével is egyedül maradtam. De az a jó pl hogy tapasztaltabb vagy az életben talán. De szerintem erre nem lehet felkészülni. Mindegy mikor szülsz, akkor tudod meg mi vár rád mikor ott van a baba. Ebben nincs tapasztalat, ha fiatal vagy ha idős.

Veronica: Milyen volt az élet egyedülálló anyaként? Voltak rokonok akikre számíthattál?

Timi: Nem. Senkire nem számíthattam.Szüleim elhagytak kis gyerekként, 14 éves korom óta élek egyedül. A gyerekeimre sem kíváncsiak. De tudod mi jutott eszembe? Talán nagyobb a felelősség tudat ha idősebb vagy. De persze nem szültem fiatalon ezért nem tudhatom milyen lett volna.

Veronuca: Miben változtál meg mióta anya vagy? 😊

Timi: Mindenben. Ők az életem, bármit megtennék értük. ❤



Veronica: Hogyan szánsz magadra időt? 😊

Timi: Reggel útnak indítom az családot, 7:30-8 körül lemegyek a terembe 1,5 órát kardiozok. Utána indul a nap. Nem nagyon járok egyedül sehova csak a családdal. Mindenhova együtt megyek a gyerekkel vagy a kicsivel. Kozmetikus, fodrász, bárhova. Mivel nincs nagyszülő nem járunk a férjemmel sehova hogy ne keljen a gyerekeket egyedül itthon hagyni. Majd ha nagyobbak lesznek. Néha mennék de ez van majd megyünk később. 😊

Veronica: Nem változott meg emiatt a kapcsolatotok?

Timi: Nem. Jobb lett!!

Veronica: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat. 😊 Végszóként pedig mit üzennél a világnak?

Timi: Szüljenek előbb ha tehetik! 😃


Likes

Comments

A második meginterjúvolt apuka a volt osztály társam párja, Zoli. 😊 Zoli már csak azért sem hétköznapi apuka mert ő van otthon gyesen a 2 éves lányukkal.


Veronica: Hello Zoli. Kezdetnek kérhetnék egy pár mondatos bemutatkozást? 😊

Zoltán: Nagy Zoltán vagyok, 24 éves. Pesten születtem, édesanyám Vietnámi, édesapám Magyar születésű. 12 osztályt végeztem el. Angol és német nyelven beszélek tárgyalószinten. Hobbiaim: olvasás, rajzolás, videójátékok, zenélés. 😊

Veronica: Nem ért támadás vagy negatív diszkrimináció azért mert félig vietnámi vagy?

Zoltán: Általános iskolában természetesen páran viccelődtek a származásom miatt, de ezek csak csipkelődések voltak. Ezen kívül soha, semmilyen körülmények között nem ért hátrány emiatt. 😊


Veronica: Ezt örömmel hallom. 😊 Mesélj kicsit a párodról. Hogyan találtatok egymásra? Mi a ti történetetek? 😊


Zoltán: Hát eléggé szokatlanul kezdődött a mi történetünk. Egy koncerten ismerkedtünk meg. Én már eléggé az alkohol befolyása alatt voltam és a legjobb cimborám noszogatott, hogy menjek oda ahhoz a lányhoz, aki egyedül maradt, mert a barátnői hazamentek. Én engedtem a utasításnak és odamentem hozzá és egy kis bénázás után (alkohol miatt, a nyelvem nem volt képes szavakat formálni) elértem, hogy csatlakozzon hozzám és cimborámhoz. 😃 Beszélgettünk, iszogattunk, elcsattant az első csók. Koncert után hazafele sétálva, a lány kapott egy telefonhívást, hogy nem mehet haza. Megesett rajta a szívem és felajánlottam, hogy aludjon nálam, amíg nem rendeződik a lakáshelyzete. Este haza is vittem (mindenféle hátsó szándék nélkül). Aztán abból a pár napból pár hét lett, majd pár hónap. Végül már több, mint 4 éve együtt élünk. 😊


Veronica: De édes történet. 😊 A baba téma mikor került teritékre?

Zoltán: Hát erre pontosan nemigen emlékszem. Azt tudom, hogy a kapcsolat elején, talán az első pár hétben becsúszott a babatörténet. Végül nem lett belőle semmi. Nem tudni, hogy elment a baba vagy nem is volt az. Lényeg, hogy ezután kicsit jegeltük ezt a dolgot. Rá egy évre ismét becsúszott. Ugyan nem beszéltük meg és nem terveztük, de nem is nagyon tettünk ellene. 😊

Veronica: Milyen volt Andi terhessége? Te hogy élted meg ezt az időszakot? 😊

Zoltán: Szegénykém eléggé sokat hányt. S bár a világtörténelemben biztos voltak már nehezebb terhességek, neki sem volt könnyű. Én személy szerint kicsit bűntudatot éreztem miatta. Nem azért, hogy én okoztam ezt vele, hanem azért mert nem vállalhatok át belőle konkrétan semmit. Szerencsére nem rajtam próbálta levezetni a terhesség miatt keletkező feszültséget, így én teljesen pozitívan éltem meg. Eleinte furcsa volt feldolgozni, hogy a pocakjában egy élet cseperedik, de hamar belejöttem és utána már élveztem a pocakjához beszélni. 😊

Veronica: Andi nagyon szerencsés veled. 😊 A szülés milyen volt? Ott voltál vele?

Zoltán: Igen, ott voltam. De ezt már az elejétől fogva tudtam, hogy ha a kórház vagy a körülmények engedik, akkor én szeretnék bent lenni. És hogy milyen volt? Hát eléggé vegyes érzelmeket váltott ki belőlem a szülés. Először is eléggé fáradt voltam alatta, mert valamikor hajnali 3-kor riasztott Andi, hogy "jövünk". Én meg előtte nemsokkal még a falat festettem, hogy kész legyen a ház a baba érkezésére. Végül egészen délig kellett várnunk, hogy ténylegesen beinduljon a szülés. Természetes szülés volt, aminek nagyon örültem. 😊 A félig-meddig negatív része a dolognak, hogy láttam mindent. Tényleg mindent. A szülész orvos még azt is megkérdezte, hogy szeretném-e megsimogatni a baba buksiját, ami éppen úton volt kifelé. Ezt passzoltam. Fájdalmas, de viszonylag normális szülés volt. A köldökzsinórt én vágtam el. És miután cicizett egy kicsit, én adhattam rá az első pelust és én öltöztethettem fel először. És nem tudom, hogy miért, de ez örömmel telt el a mai napig. 😊


Veronica: Milyen érzés volt az első találkozás? 😊 Mit éreztél mikor előszőr megfogtad azt a csöpp kis testet és a szemébe néztél? 😊


Zoltán: Boldog voltam, bár kicsit érzelmesebb első találkozásra számítottam. Lehet a filmekben lévő szülésekhez hasonló érzelmeket vártam. És bár nem sírtam és nem vigyorogtam önfeledten, nagyon boldog voltam. Szerintem akkor még fel se fogtam igazán, hogy mi is történt éppen.😊



Veronica: A filmekben minden túl van idealizálva, a valóság nem ennyire teátrális. 😃 Andi már mesélte, hogy a pici 5 hónapos kora óta te vagy vele otthon. Hogy-hogy így alakult?

Zoltán: Sajnos a hivatalos papírjaimat nem tudom meghosszabbítani, mert születésemkor valami hiba csúszott a rendszerben. Konkrétan nincs állampolgárságom. És emiatt nem tudok elmenni dolgozni. Emiatt dolgozik Andi. Plusz Vikit se tudtam a nevemre venni.

Veronica: Ajjaj. És nem lehet ezzel valamit kezdeni? 😖 Ez azért nem egy jó dolog.

Zoltán: Már 2012 óta nincsenek érvényes papírjaim. Azóta megfordultunk minden lehetséges hivatalban, ahol ezzel foglalkoznak, de sajnos mindenhonnan csak a másik helyre küldenek.

Veronica: Igen ez annyira tipikus kis hazánkban... Milyen egyébként GYES-en lévő apukának lenni? 😊

Zoltán: Én élvezem. Néha természetesen kiborít a gyerek, de ezt tudtam előtte is, hogy lesznek olyan dolgok, amikhez sok türelem kell. De ezen kívül nagyon örülök, hogy én lehetek itthon vele. Legjobb tudásom szerint próbálom nevelni, hogy ebben a világban minél nagyobb sikereket érjen el és ne tudja meg, hogy mi az a nélkülözés. Kifejezetten megtiszteltetésnek érzem, hogy az én feladatom, hogy a lehető legjobb embert faragjam belőle. Másfelől pedig sajnálom, hogy az anyja ezekből kimarad a munka miatt.

Veronica: Milyen baba volt és milyen gyermek most? 😊

Zoltán: Szerintem mintababa volt. Ügyesen betartotta az alvás, illetve evésrendet. Ha sírt, meg lehetett nyugtatni. Elég hamar le is szokott az éjszakai táplálkozásról, így az éjszakai alvást is visszakaptuk. Bár addig is csak az anyja kelt fel hozzá. 😊 Most, gyerekként is mintaszerűen viselkedik. Kedves, önzetlen, (majdnem)mindig szófogadó, hajlandó tanulni és alkalmazni a tanultakat. A szokásos gyermeki hisztin és az akaratosságon kívül nincs vele az ég világon semmi gond. Talán a túlzott cukorkák utáni vágy. 😃

Veronica: A cukorka a kedvenc édessége? 😃 Miket szeret még? 😊 Nem csak nasikra gondolok.

Zoltán: Igen, a cukor az minden mennyiségben elfér benne. Ezek mellett természetesen a csoki, a chips és egyéb édességek is lecsúsznak valahogy. De szerencsére ezek mellett mindenevő. Mindenféle húst, köretet és zöldséget megeszik. 😊


Veronica: Akkor szerencsére jó evő leány. 😊 Szerinted miben változtál meg mióta apa vagy?

Zoltán: Szerintem apróságokon kívül semmiben nem változtam. Előtte is ugyanolyan személyiség voltam, mint most. Úgyanúgy viszonyulok mindenhez. Nem lettem sem jobb, sem rosszabb ember. Egyedül talán annyi változott meg, hogy kevesebbet járok el a barátaimmal (azzal a kevéssel), illetve én magam is kevésbé vágyok kimozdulni. Magyarul kicsit bepunnyadtam. 😃

Veronica: A kapcsolatotok változott valamilyen irányba?

Zoltán: Egészen biztosan. Sajnos szerintem a rosszabb irányba. A kapcsolat elején még próbáltam tenni azért, hogy megtartsam Andit, de gyerek után tudat alatt már úgy voltam vele, hogy nem kell tennem már a kapcsolatért, így kicsit elhanyagoltam őt.

Veronica: Azóta változott már ez a helyzet? Többet foglalkoztok a másikkal? 😊

Zoltán: Hát nem is tudom. Ha próbálnánk is egymással többet foglalkozni, sajnos mindig akadnak olyan dolgok, amik hátráltatják az előrelépést. Nagyrészt ezek miattam vannak. Ezekre most nem térnék ki.



Veronica: Remélem minden rendben lesz köztetek! 😊 Család hogyan fogadta a picur érkezését?

Zoltán: Én is remélem. Először szerintem az összes nagyszülő meglepődött, hogy ilyen hamar jön az unoka. Az én anyám először kicsit ellene is volt a dolognak, bár ő se a gyerek ellen volt, hanem csak nem tartotta jó ötletnek, hogy úgy vállalunk gyereket, hogy nincs saját házunk, nekem a papírjaimmal van gond, friss a kapcsolatunk, stb. De azóta szerintem ő a legboldogabb, hogy van egy unokája (természetesen a többi nagyszülő is nagyon szereti). 😊

Veronica: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat! Végszóként pedig mit üzennél a világnak? 😊

Zoltán: A világnak? Hmm... Regényeket tudnék a világnak írni, de hogy a témánál maradjunk, csak annyit, hogy biztatok mindenkit, akik a gyereknevelésen gondolkodnak, de túl sok a negatív gondolatuk eme témában. Sokkal, de sokkal több pozitív hozománya van a gyereknevelésnek, mint negatív. Teljes mértékben megéri, pedig én magam sem gondoltam volna, hogy ennyire boldoggá tud tenni, ha valaki szülő. Hajrá apukák! 😊


Likes

Comments