Terek és dimenziók, fényévek és kimondatlan szavak húzódnak szerencsétlen sorsú emberek között a mai világban. Én az a típusú nő vagyok, aki elvárja másoktól, hogy tudják a gondolatait, hogy ne kelljen felesleges magyarázatokba bocsájtkoznom. A legjobb barátaim már a nézésemből tudják, hogy mire gondolok és azt is, hogy mi a következő lépésem. Ők valamiért így szokták meg. Nem kellett gyermeki cseleket betanulnunk a középiskolában, mert akkor is már értettük egymás testnyelveit.
A legtöbb kapcsolat úgy gondolom, hogy nem titkokkal kezdődik, hanem az évek folyamán mindkét fél teret akar magának, ami az Övé. Lehet ez egy hobbi, minden héten kiruccanás a barátokkal vagy egy viszony, ami kielégíti a magánszférát. Mind más fajsúlyú de mind bonyodalmakat sző.

Mennyire egyszerű lenne, ha bármit kimondhatnánk következmények nélkül. Ha minden titkunkat megértés és elfogadás karolná át. Úgy gondolom léteznek ilyen nyilt kapcsolatok , csak abból más tűnik el. Talán egy baráti vonzódássá alakul, ahol jobban szeretik a felek saját magukat, hogy belevágjanak egy független életbe, ahol vállalhatják önmagukat.

A nagy szerelmek is kompromissziumok áltak lesznek tartósak. A fellángolás időszakos, a kémia és a szerelem érzete egy idő után elvész és akkor marad a csupasz TE, akit vagy elfogadnak vagy lecserélnek. Persze, lehetne ez ilyen " egyszerű" . De mindenki lelke szerethető és az idő egy hatalmas nagy lakat, amit az emlékek sorozata húz szorosabbra. Az emberek nehezen mozdulnak a saját jólétük érdekében..De mennyit bír a lélek, amikor már csak a messzi világűr marad?

Blog using your mobile phone - One of the best blogging apps on the market - Click here

Likes

Comments