Mindig minden cikk, rovat arról szól, hogy hogyan csábítsunk, hogyan érjük el, hogy jobban szeressenek, hogyan tehetnénk arra szert, hogy mindenki minket akarjon. Azt hiszem, hogy ez egyfajta megnyugvást is okoz az olvasóknak, hiszen reménnyel tölti el, hogy van más mód arra, hogy elérje, amit akar. Nos, saját magunkat megpróbálhatjuk becsapni,de ugye ami nem szívből jön az annyira nem is lehet hatásos. Régen rossz az, ha taktikáznod kell, törnöd magad és másnak mutatni, mint ami valójában vagy.
DE be kell ismernem, hogy én is megpróbáltam már, sőt elé mesteri szinten tudtam, hogy mi az amire a másik vágyik, hogy tudnám a legjobbat mutatni. Nekem csak annyi szerencsém volt, hogy a valódi énembe is bele tudott habarodni.
De beszéljünk kicsit azokról, akiknek pont az ellenkezője a célja. Azokról, akik a már létező érzelmeiket akarják eltüntetni. Biztos mindenki csalódott már, arra azt mondják , hogy az idő a gyógyír. De sok barátnőm szenved attól, hogy egy nyiltabb kapcsolatban van, kötöttségek nélkül, amit el is tud viselni. Miért is?
Van, hogy nem akarsz többet, nem akarsz kapcsolatot, élvezed, hogy nem kér számon senki, hogy jó a szex, izgalmas a csók, valahol titkos a dolog. Itt mindig a határokkal van a gond, hogy mikor billensz át érzelmileg és mikor kötődsz úgy, hogy csak magadnak akarod. Azt hiszem, hogy nehéz feladat és nagyon sok észt igényel.
A legnagyobb baj az, hogy az érzelmeid legyűrjed mert, tudod azt, hogy hosszú távon csak szenvedést és fájdalmat okoznak.
Miért félünk belemenni az ismeretlenbe? Talán mert annyira nem az, mert tudod mit fogsz kapni, mire számíthatsz. Van, hogy valami nem működik kapcsolatként. Van , aki intenzív érzelmekre vágyik és van, aki kötetlen szabadságra. Összeegyeztethetetlen. A kapcsolatba nem fér bele, hogy hallgatsz, hogy tűrsz, úgy nem működik. Egy lazább kapcsolatba belefér, hogy letudd gyűrni magadban a dacct, mert fontosabb az, hogy a másik veled legyen és kommunikáljon veled, mint mondjuk ezért nem beszélni napokig és hisztizni. Talán ez a szerelem ? Vagy csak tényleg ilyen, ha az ember felnőtt egy kapcsolatban? ....

Blog using your mobile phone - One of the best blogging apps on the market - click here!

Likes

Comments

Terek és dimenziók, fényévek és kimondatlan szavak húzódnak szerencsétlen sorsú emberek között a mai világban. Én az a típusú nő vagyok, aki elvárja másoktól, hogy tudják a gondolatait, hogy ne kelljen felesleges magyarázatokba bocsájtkoznom. A legjobb barátaim már a nézésemből tudják, hogy mire gondolok és azt is, hogy mi a következő lépésem. Ők valamiért így szokták meg. Nem kellett gyermeki cseleket betanulnunk a középiskolában, mert akkor is már értettük egymás testnyelveit.
A legtöbb kapcsolat úgy gondolom, hogy nem titkokkal kezdődik, hanem az évek folyamán mindkét fél teret akar magának, ami az Övé. Lehet ez egy hobbi, minden héten kiruccanás a barátokkal vagy egy viszony, ami kielégíti a magánszférát. Mind más fajsúlyú de mind bonyodalmakat sző.

Mennyire egyszerű lenne, ha bármit kimondhatnánk következmények nélkül. Ha minden titkunkat megértés és elfogadás karolná át. Úgy gondolom léteznek ilyen nyilt kapcsolatok , csak abból más tűnik el. Talán egy baráti vonzódássá alakul, ahol jobban szeretik a felek saját magukat, hogy belevágjanak egy független életbe, ahol vállalhatják önmagukat.

A nagy szerelmek is kompromissziumok áltak lesznek tartósak. A fellángolás időszakos, a kémia és a szerelem érzete egy idő után elvész és akkor marad a csupasz TE, akit vagy elfogadnak vagy lecserélnek. Persze, lehetne ez ilyen " egyszerű" . De mindenki lelke szerethető és az idő egy hatalmas nagy lakat, amit az emlékek sorozata húz szorosabbra. Az emberek nehezen mozdulnak a saját jólétük érdekében..De mennyit bír a lélek, amikor már csak a messzi világűr marad?

Likes

Comments

Vajon mikor mondjuk ki, a mai határozott és feminista nő mikor mondja ki, hogy " IGEN, szerelmes vagyok" ?! Meddig képest taktikai játszmákkal kicsikarni azt, hogy ne ő mondja ki?! Minden tudatos gondolatunknak van érzelmi magyarázata. Mindent megmagyarázunk a fejünknek, csakazért,hogy a szívünk kiteljesedjen. Azt hiszem én sosem mertem bevállalni, hogy kimondom. Mindig megvártam míg más mondja ki. Nem sokáig voltam szingli,ha az is voltam, így számomra ismeretlen területek ezek. Szerettem biztosra menni és addig alakítani az érzelmeket , amikor már biztos voltam abban, hogy a férfi szerelmes. Ha nem, akkor pedig büszkén, tartással telien elengedni. Szeretem a drámákat , szeretem a játszmákat de egy idő után beleunok abba, hogy nem mutathatom ki azt, ami bennem van. A titkolózáson alapuló kapcsolatok mindig bonyolultabbak, mert nem tudod mi a sok és mi a kevés. Hogy mi az amivel elrontod. Próbálod magadhoz láncolni és mégis szabadjára engedni, mert majd visszarepül hozzád. Többet hallgatni és kevesebbet kérdezni. Csak azért, hogy magad védd a sérülésektől. ..mert majd egyszer a herceg nem bírja tovább.és..Ugye mindenki felébredt?:D
Nagyon sok barátnőm van érzelmi válságban azért,mert beéri a kevesebbel. Szeretne ő egy jóra való pasit magának és ezért inkább kompromissziumokat köt . Nem baj, ha nem akar kapcsolatot csak szexet, nem baj, ha másokkal is randizik, sőt az se ha barátnője van. WTF? Tényleg megéri? Megéri megalázkodni és hülyét csinálni saját magunkból. Egy férfinak mindig kényelmesebb lesz, ha tudja húzni az időt és élvezni a javakat a nőkből. Megéri, ha az ész érvek erősebbek, mint az amit a szívünk óhajt.

Likes

Comments

jManapság mindenki fitness lady akar lenni. Köszönhető ez a médiának, a sok feszes testű sztárnak és persze, annak, hogy ha van egy nagyon cool testű barátnőd, akkor már te sem úgy mész ki a strandra, hanem persze, hogy feszélyezett vagy a helyzett miatt, mert minden tekintet rá szegeződik.
Én mióta az eszemet tudom sportolok. Úsztam 14évet, és amikor éppen szünetelt, akkor is kipróbáltam magam a legtöbb sportban. Szeretem, kikapcsol, megnyugtat és motivál. Aztán elkezdtem járni az edzőterembe. Először csak úgy , mint aki törődik magával aztán egyre tudatosabban, hogy valós fejlődés is bekövetkezzen. Rubint Réka persze az etalonk, akinek a legjobban az erejét csodálom. Jártam személyi edzőhöz is, aki megtanította, hogyan tudom helyesen elvégezni a gyakorlatokat. Nullás vércsoportdiétát követtem és nagyon tetszett a változás. DE! Mivel én nem készülök versenyre, ezért megálljt parancsoltam a dolgoknak. Az edzőm nagyon szerette volna, ha tud indítattni, de én írtózom a gondolatától is, hogy kb 5 ember megmondja , hogy mennyire nézek ki jól v sem a többiekhez képest. Pont elég az az elismerés,amit azoktól kapok, akik szeretnek. A crossfit lett most a másik nagy szenvedélyem, aminek nagyon sok pozitív hatását látom magamon.
A bajt abban látom. hogy a legtöbben nem is igazán tudják, mi az, hogy egészségesen élni. Rengeteget látom, hogy lányok posztolják a különböző egészségesnek vélt reggelijüket, ami a 6 kockacukros joghurtból áll. Én nem szeretem, ha valaki csak 50%-on mozog és csak azért mert hat rá a tömegmozgás. Képmutatásnak gondolom. A fél év edzőterem látogatás után induló fitnessmodellkedés a másik vége... El van korcsosodva a világ.
Régen felháborító volt, ha az ember lánya a seggét posztolta, ma meg már a fejlődés miatt....hát persze..mert ha nem mutogatja magát az ember..akkor már nem is ér semmit az élete. Aggasztó amerre halad ez az egész. És valóban kétszer meggondolja magát az ember, hogy szüljön e gyereket, mert nehéz ezekkel a dolgokkal felvenni a versenyt. Divat szülni, divat jól kinézni és divat a gazdagságot posztolni. Mikor lesz divat csak azzal foglalkozni, ami a saját életünk és jól éreznünk magunk benne, nem megfelelni?

Likes

Comments

Mindenki utálja a hétfőket? Azt hiszem nekem pont, hogy kell a hétfő, ahhoz, hogy tényleg új lehetőségeket adjak magamnak. A ma reggel kicsit másképp indult. Közeli hozzátartozóm kapott infarktust és ahogy beértem a munkahelyemre, az első dolgom volt megnézni, hogy mik is az előjelek, hogyan előzhető meg. Ugyanis erős megérzésem, hogy mivel a nagymamám is ebbe halt bele, engem is ez a végzet kerget. Az olvasottak alapján egyébként elenyésző az esélye...és nem is vagyok annyira félelembe, hogy kivizsgálásra menjek.Szóval folytatom a szokásos hétköznapi teendőimet, és sportolok látástól vakulásig. Sokan mondják, hogy ez valamilyen kompenzáció arra, hogy valami nálam nem jó. Pedig csak ez a hobbim, ott tudok igazán kikapcsolni és felfrissülni.
Térjünk vissza erre a hétfőre.... Amivel annyi gondom van csak, hogy valahogy nem az igazi...valahogy olyan borús, annak ellenére , hogy nagyon meleg van, kék az ég..de mégis...a hangulatom rányomja a bélyegét. Motiválatlan vagyok, mert nem lehetek egész nap azzal, akivel szeretnék.., nem pihenhetek, annyit amennyit szeretnék. .. valahogy a nyárra elvesztettem a célom .. Minduntalan teleírom a naptáromban, hogy mit szeretnék csinálni, hogy az vigyen előre. .. De igazán fáradtnak érzem magam magam ezeknek a teljesítésére. Néha elengedem magam és teszek mindenre, és mivel ezt néha tudtam kivitelezni, ezért vágyom erre a szabadságra. Kora reggel nem jut eszembe több...de majd később, vagy másról.. xOxO

Likes

Comments